Közép-Duna-kör települései

Bátya 2000 lelkes település a Duna bal partján, az 51. sz. közlekedési főútvonal mentén található, Kalocsától 5 km-re. Megközelítése, elérhetősége kiváló. A falu belterületén kanyarog a Vajas nevű Duna menti csatorna, amely kellemes felüdülést jelent azoknak, akik kedvelik a természetet. Néhány szép látnivaló is akad a településen, ilyen a Tájház, a Nepomuki Szent János kápolna, a Kisboldogasszony Római Katolikus Templom, terén a Szentháromság szoborral, a Kálvária-kert ezüstfenyőkkel övezve és a nyáron felállított Útmenti Segítő Boldogasszony kápolna. Helyben több kisebb vállalkozás működik, jelentős a helyi őstermelők száma. A Kalocsai Sárköz tájegység részeként a világhírű „kalocsai paprika” termesztésében is élen járnak, és a legjobb ízű fokhagyma is itt terem. A paprika feldolgozása megismerhető a helyi Paprikamúzeumban. A településen a Magyar Zarándokút egy szakasza is átvezet.

Bölcske Dunaföldvártól 8 km-re, Pakstól 18 km-re található. A hangulatos 2750 fős Tolna megyei település a Tolnai borvidék része, 380 pincéből és présházból álló területe egy sajátosan egyedi pincefalut alkot. A pincefaluban borút, állomáshelyek és hagyományos pincék várják a vendégeket, akiket a kellemes ízű bölcskei borok mellett sajátos bölcskei pincepörkölttel is kínálnak. A térség igen gazdag apróvadban, ezért a helyi vadásztársaság nagy számban fogad vendégvadászokat is. A Duna mellékágain horgászatra, csónakázásra van lehetőség, valamint a helyi sportegyesületnek köszönhetően az érdeklődők kajakozhatnak és sárkányhajózhatnak. A Duna vonala mellett Bölcskétől Paks–Dunakömlőd határáig húzódó védőgát tetejét aszfaltburkolat borítja, amely kitűnő kerékpárútként szolgál. A község változatos kül- és belterületén egyaránt találunk dombvidéket, síkságot, nádasokat és ártereket, löszpartot és különböző erdőségeket, amelyek számos ritka és védett állat és növényfajnak adnak otthont. Természeti értékei közül kiemelendő a Bölcskei Tátorjános Természetvédelmi terület és Bölcskei Nőszirmos Természetvédelmi terület, amely túrázásra, természetjárásra alkalmas.

Épített környezetében is akad látnivaló, mint például a barokk római katolikus templom, a református templom, valamint a római kori kőtár.

Dunaföldvár elsősorban fekvése miatt jó adottságokkal rendelkező, hangulatos 8600 fős kisváros a Duna jobb partján, Pakstól 25 km-re északra. A város hídja, a Beszédes József Duna-híd a Dunántúlt köti össze az Alfölddel, ezért szokták Dunaföldvárt a „Puszta kapujának” nevezni. Az idegenforgalmi nevezetességek közül érdemes kiemelni: a város templomait, a gimnázium, valamint a városháza épületét, a gyógyfürdőt, illetve a fazekasműhelyt. Sajátos színfoltot jelent Dunaföldvár egyik legszebb helyén, a Duna-parti lösz dombon épült várerődítmény. A várudvarról évezredeket átívelő történelmi panoráma tárul a löszpart dombjaira és a méltóságteljesen hömpölygő Dunára. Az épületegyüttesben található az úgynevezett Török (Csonka)-torony, a Fafaragó Galéria, a Vár Étterem és az udvar főbejáratánál felállított csodálatos kézi faragású nagy kapu. Aki Dunaföldvárra látogat, pihenhet, horgászhat, csónakázhat, kerékpározhat és városi sétát tehet. Duna-parti üdülőfalu, kemping, motorcsónak és jacht kikötő, hangulatos borospincék, éttermek, rendezvények várják az ide érkezőket.

Dunapataj a Duna bal partján terül el, a mai Bács-Kiskun megyében, Budapesttől délre mintegy 105 km-re. A 3000 fős nagyközség Kalocsától 15-km-re helyezkedik el, egyedülálló egykori unitárius temploma, a mai Pataji Múzeum. Természeti értékei az 1976 óta védett Szelidi-tó, Miklapuszta, a Duna holtága és szigetei. A Szelidi-tó fürdőzésre is alkalmas, kerékpárral komfortosan megközelíthető. Csónak és vízibicikli kölcsönözhető, valamint horgászatra is van lehetőség. A 2,4 km hosszú, 12 állomásos Kékmoszat Tanösvény is itt található, amelyen sétálva az egész tó körbejárható. Dunapataj legnagyobb rendezvénye a Pataji Ősz, amelyhez kapcsolódik a Gyimesi József Pacalfőző Verseny. A településen kiépített kerékpárút-hálózat várja a kerekezni vágyókat, valamint a Magyar Zarándokút egy szakasza is itt vezet.

Dunaszentbenedek Bács-Kiskun megyében fekszik, Kalocsától 13 km, Dunapatajtól 12,5 km távolságra, közel a Dunához, amelynek távolsága mindössze 1 km. A 780 főt számláló község kiemelkedő természeti kincse a Duna-part és környéke. Évente egyre többen látogatnak ide egy kis sátorozásra, pihenésre és fürdőzésre. A Duna-parti ártér erdői kellemes kikapcsolódást nyújtanak a sétálni, pihenni vágyóknak. A település képe igazodik ehhez a szép és nyugodt tájhoz. Az itt lakók büszkék hagyományaikra. Ezt bizonyítja a több mint 20 éve működő Dunaszentbenedeki Hagyományőrző Asszonykórus és Néptánccsoport is. 2006-ban került átadásra a Tájház, amely a falu kulturális életének egyik központja. Évről évre színes rendezvényekkel várják a látogatókat.

Dunaszentgyörgy a 6-os számú főközlekedési út jobb oldalán, Tolna megyében, Szekszárd és Paks között található. Szekszárdtól 25, Pakstól 10 km-re délre fekszik. A 2600 fős falu házainak zöme még a múlt század végén épült gazda-, illetve parasztház. A háztáji gazdaságokban a mezőgazdasági termelés minden területével foglalkoznak az itt élők, tradicionálisan agrártelepülés. A falu rendezett, évente több kulturális rendezvénynek ad otthont. Ilyen rendezvény például az évente megrendezett Szüreti nap, ahol a gasztronómia, a hagyományőrzés és a kulturális programok kerülnek főszerepbe. A település életét színesítik az itt tevékenykedő civil szervezetek is. A Dunaszentgyörgyi-láperdő, avagy a Brinyó természetvédelmi terület, amely Dunaszentgyörgy és Paks között, a Dunától nyugatra helyezkedik el. A területet láperdők, puhafaliget-erdők, láprétek, mocsárrétek, vizes kaszáló mozaikok, nádasok és bokorfüzesek alkotják, számos védett állatnak és növényfajnak ad élő helyet. Bár tanösvényt még nem alakítottak itt ki, egy vezetett túrát mindenképp érdemes tenni a vadregényes láperdőben a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakembereivel.

Hamarosan belső út köti össze a települést a gerjeni új Duna-híddal.

Dusnok község Bács-Kiskun megyében, Kalocsa és Baja között fekszik, Kalocsától 20, a Dunától 5 km-re és mintegy 2750 főt számlál. A kedvező természeti adottságokra épült települést körülöleli a Vajas folyó, gazdag termőföldjeit a Duna, a Vajas és az Őrjeg vizei alakították ki. A folyóparti község nemcsak természeti szépségével, hanem kulturális életével is előkelő helyet foglal el a Kalocsa környéki falvak együttesében. A helyiek féltett kincsüknek tekintik a Vajas folyót, ami rendezett parkjaival, kialakított fürdőhellyel, horgászati lehetőséggel nyújt kikapcsolódást az embereknek. A folyó mentén romantikus sétát tehetünk az Európában kuriózumnak tekinthető „Házaspárok Útja” nevű sétányon. Amennyiben hosszabb túrára indulnánk, arra is van lehetőség, hiszen a község alternatív útvonala a Magyar Zarándokútnak, amely Esztergomtól Máriagyűdig köti össze a magyar szent helyeket. Ezen kívül a Dusnok határában fekvő Lenesi erdő szép területe és jó vadállománya évek óta csalogatja a vadászokat, erdőjárókat. Mind a Lenesi erdőben fekvő vadászkastély, mind a község szívében épült zarándokszállás szálláshelyet nyújt a vendégeknek, turistáknak, akik kedvet kaptak Dusnok értékeinek feltérképezésére.

Fadd 4080 fős nagyközség Tolna megyében, Pakstól 20 km-re délre helyezkedik el. A földrajzi hely kialakulásában a Dunának évezredek óta meghatározó szerepe volt. Fadd legnagyobb turisztikai vonzereje a Holt-Duna, amely a Volent-öböltől Dombori üdülőtelepig húzódik, mintegy 12 km hosszan. Dombori üdülőtelep Faddtól 8 kilométerre helyezkedik el, ahol kiváló strandok, horgászhelyek mellett a kajak és kenu szerelmesei is hódolhatnak szenvedélyüknek. A volt kajak-kenu pályán 2007 óta minden évben megrendezésre kerül a Fadd-Dombori Sárkányhajó Fesztivál keretein belül a Magyar Sárkányhajó Bajnokság. A Faddi-Holtág Natura 2000-es terület, kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzésű terület és része a Nemzeti Ökológiai Hálózatnak. A Duna töltésén végigvezető aszfaltos kerékpárútnak köszönhetően másfél óra alatt bejárható a Dombori–Keselyűs–Szekszárd útvonal. A faddi Tokaj utca végétől a szántóföld mellet földúton, majd a Bartal csatorna felett lévő híd után tanösvény vezet Dombori üdülőtelepig.

Dombori üdülőteleptől 2 km távolságra elérhetjük a nagy Dunát. A szilárd úton délre Szekszárd–Baja irányában kerekezhetünk, vagy földgáton Gerjen irányában akár egészen Paksig.

Fajsz Bács-Kiskun megyében, a Duna bal partján ,Kalocsa és Baja között az 51-es főút mellett, Kalocsától 16 km-re fekvő, 1700 fős ősmagyar, Árpád-kori település. A község jellemzően mezőgazdasági település, az itt élők főként búza, kukorica, burgonya, szója, káposzta, és az elmaradhatatlan fűszerpaprika termesztésével foglalkoznak. A települést varázslatossá teszik a körülőlelő fokokban visszamaradt tavak, amelyek néhánya mellett játszóterek, pihenők találhatók. A Duna-partja ismert, kedvelt pihenőhely a turisták és a lakosok körében. Az idelátogatók örömmel ismerkednek a fokok élővilágát bemutató tanösvénnyel, szívesen pihennek meg a tó partján. Fajsz fő építészeti látványossága a község központjában található Római Katolikus Templom és a Községháza épületegyüttese, amelyek közé parkosított környezetben beékelődik a több mint 140 éves Szentháromság szobor. A település továbbá része a Magyar Zarándokútnak. Az átutazónak érdemes megállni ebben a kicsi, de kedves faluban.

Foktő Bács-Kiskun megyében, Kalocsától 5 km-re, közvetlenül a Duna mellett található. A körülbelül 1600 főt számláló település a Dunából kilépő Vajas-fok mentén helyezkedik el. A Duna mellett számos helyen találhatunk hasonló kis folyócskákat, fokokat. Foktő nevezetességei a római katolikus templom és a református templom. A református temetőben áll László Károly sírja, ő volt Kossuth Lajos titkára. A község része a Duna-töltés mentén futó EuroVelo6 kerékpáros túraútvonalnak. Nagyon kellemes gyalogtúrát tehetünk az ártéri erdőkben a töltés és a folyam között. Nyáron mindenképp látogassunk el a foktői parton fellelhető Meszes Beachre. Alacsony vízállás mellett a tengerpartokat idéző homokos parton sétálhatunk, napozhatunk. Tűzrakóhely, büfé, strandröplabdapálya szolgálja az ide látogató kikapcsolódását. A horgászat szerelmesei a Foktő és Kalocsa között található Vajas-csatornában hódolhatnak szenvedélyüknek. A településre elsősorban a csendes, nyugodt pihenésre vágyó látogatókat várják, akik kedvelik a Dunát, a horgászatot, a csónakázást és a Duna-parti sétákat. A Duna-gátról új bicikliúton kerekezhetünk be Kalocsára.

Az alig 1000 fős Géderlak Dunapataj és Kalocsa között az úgynevezett Kis-Duna mentén helyezkedik el; Kalocsától 16 km, Dunapatajtól 9 km távolságra fekszik. A homokos Duna-part strandolásra alkalmas, a folyó galériaerdejével együtt a nomád turizmus kedvelőinek nyújt kikapcsolódást. Emellett a Kobolya-tó közel 1,5 hektáros vízfelülettel a horgászat szerelmeseinek biztosít hasznos időtöltést. A település központjában helyezkedik el az országos műemlékjegyzékben nyilvántartott, 1808-ban épült római katolikus templom. Géderlak szerény kistelepülés, de szorgalmas lakossága a tájra jellemző igényességgel és ízlésvilággal turisztikai látványossággá varázsolta lakókörnyezetét: takaros házai, közintézményei a tájba illő létesítményei, tiszta, rendezett utcái egész évben míves körítésben várják a látogatókat.

Géderlakkal szemben, a Duna jobb partján Paks városát találjuk. A két település között egész évben komp közlekedik.

Gerjen 1200 fős zsákfalu, a Duna jobb partján helyezkedik el, Pakstól 22 km-re, Szekszárdtól 27 km-re. Vele szemben a bal parton Kalocsa-Meszes található. A település természeti adottságai alkalmasak a nyugodt pihenésre, kikapcsolódásra, hosszú sétákra. Épített környezete, kiépített infrastruktúrája lehetővé teszi, hogy a község a 21. századi kihívásokra nyitott legyen. A település sokszínű rendezvényeivel, – mint például a Duna Rock Motoros Fesztivál vagy a Gerjeni Lovas napok – évről évre egyre nagyobb számban vonzza a látogatókat. Az itt élők vendégszeretetének és a település bájának köszönhetően egyre több a visszatérő vendég. Ezt hamarosan hídon is megtehetik a túlpartról érkezők, hiszen a településtől északra 4-5 kilométerre épülő új híd összeköti majd a Duna két partján fekvő kalocsai és paksi térséget. A hídon átvezető kerékpárút újabb változatos útvonalat kínál a kirándulóknak.

Harta 3600 lakosú nagyközség a Duna bal partján, Kalocsától 22 km-re. A település természeti ékességei a Duna-part és a puszta. Az előbbinél híd vezet a községtől 1 km-re lévő szigetre, ahonnan jól látható a Duna legnagyobb alföldi kanyarulatának panorámája. A Felsőzátonyi-szigeten lévő hangulatos üdülők mellet sátorozási lehetőség is van. Itt és szerte a falu határában a horgászok és a vadászok hódolhatnak szenvedélyüknek. Érdemes ellátogatni Hartán a Tájház és Helytörténeti Gyűjtemény épületébe, hogy megismerkedhessünk a hartai festett bútorokkal, az egyedi népviselettel és Gallé Tibor festőművész alkotásaival.

Kalocsa Bács-Kiskun megyében, Budapesttől 135 km-re délre található, nagyjából 15 000 fős, romantikus kisváros. A település ezeréves érseki székhely, amely leginkább hungarikumairól – a fűszerpaprikáról és népművészetéről, az írás-hímzés-pingálás hármasáról – ismert. Látnivalóit egy belvárosi séta során felfedezhetjük: tekintsük meg a Nagyboldogasszony Főszékesegyházat, az Astriceum Érseki Múzeumot és az Érseki Kastélyt, benne a Főszékesegyházi Könyvtárral. A Főszékesegyház mellett található a Látogatóközpont és Paprikamúzeum, nem messze tőle a Viski Károly Múzeum jelentős néprajzi gyűjteménnyel. Vinczellér Imre festőművész állandó kiállítását a Kalocsai Képtárban, a volt zsinagógában tekinthetjük meg. A buszpályaudvar előtt láthatjuk a modern Chronos 8 fénytornyot, Nicholas Schöffer kibernetikus szobrászművész alkotását. Érdemes látogatást tenni a művész szülőházában kialakított múzeumban is. A Kalocsai Porcelán Manufaktúrában a látogatók figyelemmel kísérhetik a gyártás minden folyamatát, a porcelánöntéstől, a pingáláson át az égetőkemencéig. Sétálhatunk az Érsekkertben és frissítőt vehetünk magunkhoz a Platán Rendezvényközpontban. A kert bejárati épületében a Hagyományőrzők Háza került kialakításra. Az alkotva pihenés kedvelői a Fazekas Alkotóházban kipróbálhatják a fazekasságot. A város rendezvényei közül a Nemzetközi Duna Menti Folklórfesztivál, a Kalocsai Paprikafesztivál és a Kék Madár Fesztivál a leghíresebb. A városban kiépített kerékpárút-hálózat várja a kerekezni vágyókat, valamint a Magyar Zarándokút egy szakasza is átvezet Kalocsán.

Madocsa Tolna megye észak-keleti részén, a Duna mellett elterülő, 1800 fős község, amely a paksi kistérséghez tartozik. A kistérség központja az alig 15 km-re fekvő Paks város. A falu zárt közössége sok mindent megőrzött anyagi és szellemi kultúrájából: a népi stílusjegyeket, eszközhasználatot, viseletet, szokásokat, népköltészeti műfajokat, így falucsúfoló rigmusokat, népdalokat. A település turisztikai szempontból is értékes részét képezi a szlavón tölgyes. A hatalmas fákat az európai erdők királyaiként emlegetik. A szlavón tölgy a kocsányos tölgy egyenes törzsű változata. A tölgyes remek kirándulóhely, a természetkedvelők megismerkedhetnek az erdő fajokban gazdag növény- és állatvilágával. A Duna és a község közötti területen ősgyep terül el. Történelmi, kulturális és természeti értékei – mint például az 1803-ban épült református templom – miatt érdemes Madocsára ellátogatni. A Duna-part a kerékpárosok és vízituristák kedvelt úticélja.

Ordas a Duna bal partján a Kalocsai Sárköz északnyugati peremén magas ártéri erdők közé települt. Kalocsától 18 km, Dunapatajtól és Géderlaktól 5 km távolságra fekszik. Humuszban gazdag talaja kedvező a zöldségtermesztés számára. A község látnivalói közül kiemelkedik a református templom, amelyet 1785–86-ban építettek. Ordas község fekszik a legközelebb a Dunához ezen a vidéken – mondhatni, a partjára épült. A településen hajókikötő működik, ahol a turistáknak lehetőségük van megállni, és egy családias hangulatú, kicsiny faluba csöppenni. Ma a községet közel 500 ember lakja, akik a gazdag örökségből merítenek erőt mindennapjaikhoz.

Paks Tolna megyében, közvetlenül a Duna mellett, a 6-os számú főút és az M6-os autópálya között, Budapesttől 125 km-re helyezkedik el. A 19.000 fős kisváros országos ismertségét legfőképp atomerőművének köszönheti, amely Magyarországon az egyetlen. Itt épül a második atomerőmű is, amely biztosítani fogja országunk biztonságos és klímabarát villamosenergia-ellátását, így bátran nevezhetjük Paksot a jövő városának. A látnivalók közül kiemelendő az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Tájékoztató és Látogatóközpontja és az Atomenergetikai Múzeum, ahol a látogatók bepillantást nyerhetnek a villamosenergia-termelés rejtelmeibe; a Makovecz Imre által tervezett Szentlélek-templom; a Paksi Képtár; a Városi Múzeum; a Lussonium római kori romkert és az egyedülálló Sárgödör téri présházak, ahol érdemes megkóstolni a paksi siller bort is. A település sváb népszokásairól és kiváló halászlevéről messze földön híres. Kisváros létére igen sok rendezvénynek ad otthont, mint például a Nemzetközi Gastroblues Fesztivál; a Kávé, Bor és Pálinka Fesztivál vagy az Atomfutás. A paksi sportolók kiváló eredményeket érnek el dzsúdóban, kajak-kenuban, kosárlabdában, sakkban és labdarúgásban. Az aktív turisztikai lehetőségeket keresők a város nyugati szélénél elterülő, gazdag növény- és állatvilággal rendelkező Ürgemezőn túrázhatnak, vagy felfedezhetik Közép-Európa legnagyobb löszfalát a Sánchegyen. Míg a város mellett elhaladó Duna igazi horgászparadicsom, további változatos vízi sportolási lehetőségek űzésére ad lehetőséget a látogatók és a helyiek számára is. Kirándulást tehetünk kerékpáron északi irányban a szilárd burkolatú új kerékpárúton az atomerőműbe, vagy déli irányban a sváb hagyományokkal bíró dunakömlődi hangulatos présházsorra. Kirándulást tehetünk Bölcske–Madocsa irányában a töltésen, végig a Duna mellett haladva. A kompkikötőből a túlpartra is átjutunk.

Solt Bács-Kiskun megyében, a Duna középső szakaszának bal partján, az Alföld nyugati peremén terül el, Kalocsától északra 32 km-re. A 6100 fős településtől nyugatra, a Duna-parton található Révbérpuszta. A lendületes csikósbemutató, a fülbemászó népzene, az ínycsiklandó kiskun ételek, valamint a tüzes italok bevezetik a vendégeket a falusi élet örömeibe. A solti Duna-parton is érdemes egy kicsit időzni. A város legnagyobb természetes környezeti értéke a Duna folyam mintegy 13 km-es szakasza, amelyhez kapcsolódik a Solti- és a Bölcskei-sziget, valamint a Holt-Duna ág (Kis-Duna). Lehetőség van itt sátorozni, pecázni, túrázni. Solt egyik legszebb műemlék épülete a Vécsey-kastély, amely ma városi könyvtárként működik. A településen kiépített kerékpárút-hálózat várja a kerekezni vágyókat, valamint a Magyar Zarándokút egy szakasza is Solton át vezet.

Szekszárd Tolna megye székhelye és megyei jogú város is egyben. Lakosainak száma közel 32 000 fő, Budapesttől 145 km-re, Pakstól 35 km-re található, Dunától való távolsága 16 km. Földrajzi fekvése, gazdag kulturális hagyományai, természeti szépségei, kiváló borai és borászatai mély benyomást tesznek nem csupán az itt élőkre, de az ide látogatókra is. Hazánk egyik legrégebbi borvidéke is itt található. A város nevezetességei gyalogszerrel bejárhatók, nincsenek nagy távolságok. Szekszárd szíve a Béla tér. A teret a katolikus templom őrzi, amely Közép-Európa legnagyobb egyhajós temploma. Itt található a Szentháromság-szobor, a Városháza épülete, valamint a régi vármegyeháza is. A klasszicista épülettömböt Pollack Mihály tervezte. Az épület külső udvarán található a díszes Borkút. Néhány perces sétával a nagy magyar költő, Babits Mihály szülőházához jutunk el, ahol ma emlékmúzeum működik. Szintén percek alatt érjük el a Béla térről a Garay teret, amely egyik meghatározó épülete a Német Színház, ahol az ország egyetlen német nyelvű színháza működik. További érdekes látnivaló lehet az Augusz-ház jellegzetes épülete, a Művészetek Háza, ahol ma a kortárs és klasszikus alkotók kiállításai, színvonalas hangversenyek kapnak otthont, a Wosinsky Mór Megyei Múzeum, ahol számos állandó- és időszaki kiállítás várja az érdeklődőket, valamint a híres Szőlő-kilátó (más néven Kálvária-kilátó), ahonnan madártávlatból figyelhetjük meg a várost. Leghíresebb rendezvényei a Szekszárdi Szüreti Napok, a Borvidék Félmaraton Futóverseny és a Gemenci Nagydíj Nemzetközi Kerékpárverseny.

Szekszárdot a Duna-hídtól a Keselyűsi úton keresztül lehet a legegyszerűbben megközelíteni kerékpárral, bejárható a történelmi borvidék jelentős része és a Sárköz települései is. Szekszárdtól 10 km-re található a Gemenci-erdő, amely a természetjárók és vadászok kedvelt célpontja. Ez a Dunát végig kísérő ártéri erdő rengeteg lehetőséget kínál az aktív kikapcsolódásra.

Tengelic Tolna megyében Szekszárdtól 25 km-re, Pakstól 20 km-re fekszik, az M6-os autópálya közelében. 2200 lakosú, szerényen meghúzódó település gazdag múlttal, gyönyörű kastélyokkal és barátságos emberekkel. A Faluház teljesen felújítva nyújt méltó környezetet a közösségi és kulturális programokhoz. A község határán kívül találhatók az egykori birtokosok kastélyai, úgymint a Csapó-kúria, a Gindly-Benyovszky-kúria, a Jeszenszky-kastély, a Bernreider-kastély és a Schell-kastély. További látnivalói a barokk stílusú Szeplőtelen Fogantatás-Kápolna; a Milleniumi-szoborcsoport; a Csapó-park, amely a kúria védett parkja; valamint a Benyovszky-park. Utóbbi a Gindly-Benyovszky-kúria védett parkja: egy része zárt terület, a többi szabadon látogatható. A parkban és a tavában számos növénykülönlegesség és ritka madárfaj él.

A kúriák mentén zöldút vezet: egyedi útjelzőkkel kijelölt úthálózat, amely a forgalmas közúttól elszakadva összeköti a település látnivalóit, felfűzi a természeti és kulturális örökség értékeit. Egyedülálló a település határában található spárgaültetvény, amely főként a termőre fordulás időszakában nyújt érdekes látványt. Az egykori Megyei Oktatási Központ és Arborétum 40 hektáros területén ma egy háromcsillagos szálloda üzemel saját gyógyvízzel. A terület madárvilágát szürke gémek és fekete harkályok gazdagítják, értékes növényritkaságai a homoki nőszirom és a különféle orchideafajták. A községet körülölelő természeti környezet, kastélyok és kúriák nemcsak az ökoturizmus, a természetet szeretők számára nyújt lehetőséget, hanem a horgászatot és vadászatot kedvelők számára is vonzó lehet.

Bár kerékpárút nem vezet a településre még Paksról, hétvégén biztonsággal megközelíthető gyér forgalmú közúton.

Uszód Bács-Kiskun megyében található, Kalocsától 10 km-re, Dunapatajtól 15 km távolságra fekszik. Közvetlenül a Duna bal partján, a Kalocsai Sárköz északnyugati peremén magas ártéri erdők közé települt. A vízi sportot, horgászatot és a természetet kedvelők, hajósok gyakran kötnek ki a szép folyóparton. A 920 fős község jellegzetes tánca a „gubbantós”. Hagyományőrző néptánc együttese több minősítést nyert. Az uszódi asszonyok ma is készítenek helyi viseletbe öltöztetett babákat, karcolt és festett tojásokat, kézzel és géppel hímzett terítőket. A műemlékké nyilvánított Benedek Péter Emlékház, a helyi védelem alatt álló Boldizsár Emlékház, az Árpád utcai hársfasor, az egyik legszebb Duna-partés a A település lakói szeretettel várják a látogatókat.